
Gondold át mire használnád, tegyél félre pénzt a karbantartásra, vizsgáld meg alaposan. Íme a használtbringa-vásárlási gyorstalpalónk.
Hiánycikk lett világszerte a kerékpár – adta hírül több lap is pár hete –, aminek számos oka van a járvány miatti gyárleállásoktól kezdve az alapanyagok és fuvarozás költségeinek emelkedésén át a kereslet elképesztő növekedéséig.
Hiszen mind többen szeretnének nyeregbe pattanni, a járványhelyzetben tartva a közösségi közlekedéstől, vagy ráébredve, hogy a zsúfolt városokban sokkal gyorsabban érnek vele célhoz, mint autóval, esetleg csak meglátják benne a szuper szabadidős eszközt.
A Magyar Kerékpárosklub adatai szerint 2020-ban Budapesten 15 százalékkal nőtt a kerékpározók száma, decemberben pedig 61 százalékkal pattantak többen nyeregbe, mint egy évvel korábban.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos aggodalmak, a környezet- és egészségtudatosság elterjedése, és a felpörgő kerékpáros infrastruktúra-fejlesztés pedig még többeket sarkall kerékpározásra, minden időben.
Így könnyen belátható, hogy aki bringára ülne, de nincs neki a pincében/padláson, az vagy vár a lassan felpörgő gyártásra, vagy használt biciklit vásárol.
De hogyan érdemes belevágni? Bukovits Tamással, a Lottobike mindig segítőkész tulajdonosával jártuk körbe a témát, aki már tavaly is sok hasznos tippet adott a nyári webinárokon, ahol Buppával együtt megmutatta, hogyan
- állítsunk talpra egy kerékpárt,
- hangolódjunk rá a bringázásra,
- kerüljük el a veszélyesebb helyzeteket a bringautakon.
Szóval a következő a lépéseket vedd végig és nem fogsz csalódni!
Döntsd el, mit akarsz!
Mire szeretnéd használni a biciklit? Milyen messzire tekernél, mit vinnél magaddal? Kell-e rá csomagtartó vagy más felszerelés?
A városi és környékbeli használathoz a leguniverzálisabb egy trekking, ami megfelelő gumival szerelve elég gyors, könnyebb terepen, földutakon is boldogulsz vele, és általában jól felszerelhető csomagtartóval, sárvédővel. Járhatsz munkába, hazafele be tudsz ugrani a boltba, és a hétvégi túrákra is megfelel.
Városi használathoz, a kényelmesebb, elegánsabb stílus kedvelőinek, munkába járáshoz, bevásárláshoz a holland típusú kerékpárokat ajánlja. Ezen kimondottan kényelmes az üléspozíció, tökéletesen illik kiskosztümhöz vagy öltönyhöz.

Tamás tippje: ha emelkedőkön is gyakrabban használjuk, 5-7 sebességes agyváltóval keressük, sík terepre elég a 3-as is.
Mountainbike-ot akkor vegyünk, ha komolyabban gondolkodunk a terepbringázáson, bár egy simább mintázatú gumival, jól felszerelve ideális városi rombolóvá is alakíthatjuk.
Tamás tippje: a most divatos drágább 29-es kerekűek helyett használtan keressük a 10-15 éves 26 colos kerékkel szerelteket: meglepően jó áron lehet márkás, a felső kategóriás alkatrészekkel ellátott biciklikhez jutni.
Természetesen számos másfajta kerékpár is található a piacon, népszerűek például a régebbi országútik, a lenti tanácsokat azonban típusoktól függetlenül érdemes megszívlelni.
Mit kerülj?
Régebbi országúti kerékpárok esetén a szingós gumival szerelteket. Ez egy elavult, elsősorban a súlycsökkentés céljából használt versenytechnológia, amikor a belső nélküli gumit a felnire ragasztják. Városi használatban nem különösebben praktikus, sem vékony mivolta, sem a defektvédelem szempontjából.

A régebbi, német, osztrák, svájci piacról nagy számban érkező 15-20-30 éves városi biciklik (korabeli KTM-ek, Puchok, Herculesek… stb.), a 630-as vagy 635-ös (mm, átmérő) kerékméretük miatt jelenthetnek problémát. A kerék/gumiméret minden a gumi oldaláról leolvasható, ahogy a hozzá tartozó nyomásérték is, vagyis, hogy mennyire fújjuk fel.
A jelzett bringákra nehezebb megfelelő gumit találni, és bár ilyen kerékpárokhoz olcsón hozzájuthatsz, az árához képest magas összegbe kerülhet a felgumizása, rendberakása. A legjobb választás a ma is használt általános gumiszabványok egyikével szerelt bringa, mint például a 622-700c, amit 28 collosnak hívunk illetve az 559 amit pedig 26 collosnak.
Kerüld a Shimano régi, Pozitron váltórendszerét, amivel tipikusan a régi városi kerékpárokon találkozhatsz.
Nem magával a rendszerrel van a gond, hanem a korával. Ha ilyet veszel, jó eséllyel nem úszod meg a teljes váltócserét, ami akár 20 ezer forintos kiadás is lehet a bringa árán felül.

Kerüld a nem megfelelő méretű bringát!
Ilyet fölösleges megvásárolni, mert elvész a legfontosabb dolog a bringázásból: az élmény. A neten számos mérettáblázatot találsz, például a Magyar Kerékpárosklub oldalán.
Tamás tippje: a legalapvetőbb szabály, hogy a kerékpár felső csöve – amennyiben nem női vázas – férjen el a lábunk között, ha fölé állunk.
(Az optimális üléspozíció megfelelő beállításával, a kényelmes bringázással egy következő cikkben foglalkozunk majd.)
Kerüld a lopottat! |
Mindig óvatosan kezeld a magánszemélyek által gyanúsan kedvező áron kínált bringákat, de szerencsére nem kell teljesen az eladó becsszavára bíznod magad, hogy megtudd tiszta-e az áru. Magyarországon több netes szolgáltatás is létezik arra, hogy lecsekkoljuk, nem keresi-e valaki az adott bringát – már ha beregisztrálta oda a vázszámmal. A vázszámot jellemzően a hatjómű alatt, találod a középcsapágynál. Vázszám alapján itt tudsz keresni: Bringareg Bikesafe Magánszemélytől is érdemes lehet számlát kérni, és ajánlott adásvételi szerződést is kötni (és beleírni a vázszámot). Ha pedig tiszta a bringa, és létrejött az üzlet, érdemes beregisztrálni az új szerzeményt a fenti oldalakon. |
Nézz mélyen a tárcádba!
Annak, hogy milyen használt kerékpárt vásárolsz, leginkább a pénztárcád szabhat határt – és persze a kínálat –, de Tamás figyelmeztet: mindig számolj rá a vételárra némi szervízköltséget is. A rá szánt pénz egy részét tedd félre az esetleges szervizköltségekre. Laikusként nem biztos, hogy egyből kiszúrod a kopott, csereérett alkatrészeket – bár most igyekszünk ebben kiokosítani –, de egy jó minőségű biciklit nem túl nagy ráfordítással is meg tudsz csináltatni úgy, hogy még évekig jól szolgáljon.

Az alsóbb kategóriájú 30-60 ezer forint körül megvásárolható biciklik esetében legalább 15-25 ezer forintos plusz költséggel számolj, ennyiből kijöhet az átnézetés és 1-2 kopott alkatrész cseréje.
Tamás szerint ebben a kategóriában akkor kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni, ha cserélni kell az első-hátsó gumit, ami együtt 15 ezer forint is lehet, vagy ha a hajtással vannak gondok, például kopott, rozsdás a lánc/hátsó lánckeréksor, egy ilyen csere is 15 ezer forint körül alakulhat.
Magasabb árkategóriájú biciklik estében persze magasabbak a költségek is, egy 9-10 sebességű váltórendszernél az utóbbi csere költsége akár 25-30 ezer forint is lehet.
Vizsgáld meg a bringát!
Elsőként a KRESZ előírásainak megfelelő felszerelések (fékek, prizmák, világítás, csengő) meglétét, majd a fékek állapotát nézd meg, hiszen a legfontosabb, hogy meg tudj állni. A kopott fékpofa cseréje nem jelentős költség, de a bowdenekre figyelj: nem szakadtak-e szálasra, jó állapotúak-e a bowdenházak, könnyen jár-e a fékkar.

Ellenőrizd a kerék állapotát: kisebb nyolcasokat még ki lehet centíroztatni, de erősebb ütések esetén sokszor csak a csere segít, ami 10-15 ezer forint is lehet – kerekenként.
Felnifékeknél (patkófék, v-fék, kantifék) ellenőrizd a felni fékfelületét! Tamás tippje: fogj egy plasztikkártyát – akár a védettségi igazolvány is lehet – és fektesd fel a fékfelületre merőlegesen az élét: ha nem fekszik rá és láthatóan íves alatta a fém, milliméteres réssel, akkor biztos lehetsz benne, hogy az a kerék kuka. A gumik állapota is fontos: ha kopott, repedezett a külső, akkor bizony az is csereérett.
A tengelyek állapotát a kerék oldalirányú mozgatásával ellenőrizheted. Ha kotyog, nem jó, enyhébb esetben agygenerált jelent, nagyobb kilengés akár tengelytörést is jelezhet. Persze javítható, de költséggel jár. Egy agygenerál 3500-5000 forintba kerülhet, a törött tengely cseréjéhez mélyebben is a zsebbe nyúlhatunk.
Régebbi kerékpároknál ellenőrizd, hogy minden mozog-e rajta, aminek mozognia kell, a csavarok meg vannak-e húzva, de szükség esetén kilazíthatók-e, a vázba nincs-e beleszorulva a nyeregcső– az acélba belekorrodált alumínium nyeregcső kioperálása embert próbáló feladat. Ugyanerre figyelj a kormánystucninál is.
Vizsgáld meg a vázat! Kisebb kopások, kőfelverődések nem jelentenek problémát, a rozsda már inkább – acélváz esetén –, vagy repedések – ezeket főként a vázcsövek csomóponjtainál keresd –, illetve a nagyobb horpadások, és a karambolra utaló jelek: ha furán hátrafele hajlik az első villa, túl közel van az első csőhöz az első kerék, gyűrődés látszik az első cső tövénél, vagy a két kerék nem fut egy síkban.
Tamás tippje: ha bizonytalan vagy, akkor a legpraktikusabb, ha megbeszéled az eladóval, hogy együtt elviszitek egy kerékpárszervízbe, ahol némi költségért cserébe átnézik, így könnyebben elkerülheted, hogy zsákbamacskát vásárolj.
A használt bringa vásárlása nem kvantumfizika, kis odafigyelés kell csupán, és ha megvetted, megfelelő, rendszeres karbantartás mellett még évekig hű társad lehet a legegészségesebb, legfenntarthatóbb, legvárosbarátabb és legolcsóbb közlekedésben.
Bővíthetnénk a cikket? Témát javasolnál?
Írj e-mailt a Magyar Kerékpárosklubnak!